Zászlóégetésért börtön: akár három év is lehet
ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
Komárom. Három évre is elítélhetik azt, aki elégeti egy ország nemzeti lobogóját – derül a büntető törvénykönyv módosításából, amelyet Robert Fico kabinetje tegnap hagyott jóvá. A kormányfő szerint a változtatásnak köszönhetően a rendőrség szigorúbban léphet fel a szélsőséges csoportok ellen, nonprofit szervezetek viszont figyelmeztetnek: az új paragrafusok pontatlanok, így a hatóságok visszaélhetnek a törvénnyel.
„A jogszabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki bármely ország zászlaját elégeti, az három évre rács mögé kerülhet. Remélem, a módosítást elfogadják a parlamentben” – tette hozzá Fico. A nemzeti szimbólumok gyalázása eddig csak kihágás volt. A törvény értelmében szélsőséges szervezetnek legkevesebb három személy csoportosulását lehet nevezni, és azt is csak akkor, ha elkövetik az extrémizmus bűncselekményét – ennek magyarázata a jogszabályból hiányzik.
A módosítást több mint két héttel a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőrségi beavatkozás után fogadta el a kormány, és egy héttel azután, hogy Királyhelmecen 28 magyar állampolgárt állítottak elő, amiért Szálasi-féle egyenruhát viseltek. Ezek a történések váltották ki, hogy pattanásig feszült a magyar–szlovák viszony, mire a múlt hét végén Fico találkozott Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. A szlovák kormány rendszeresen bírálja Budapestet, amiért nem lép fel elég erélyesen a szélsőséges szervezetek ellen – Fico a szlovák törvényeket példaértékűnek nevezi.
A miniszterelnök véleményével Štefan Harabin igazságügyi miniszter is egyetért. „Nem kívánjuk tétlenül szemlélni holmi szélsőséges szervezetek garázdálkodásait. Szigorú törvényekkel akarjuk elérni a nemzetek, a nemzetiségek és az etnikai csoportok békés együttélését. Ezért javasoltam, hogy egyes bűncselekményekért szigorúbb szankciók járjanak, illetve hogy néhány fogalmat pontosabban fogalmazzunk meg” – mondta Harabin.
Šarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia nevű nonprofit szervezet elnöke viszont azt állítja, hogy a jogszabály módosításából épp a fogalmak konkrét magyarázata hiányzik. „Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy visszaéljenek vele. A rendőrök úgy magyarázhatják a paragrafusokat, ahogy akarják” – mondta lapunknak a szervezet elnöke. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy a minisztérium a cikkelyek előkészítése során nem tárgyalt a nonprofit szervezetekkel. „Tavasz óta foglalkoztunk a módosítással, az első konkrét egyeztetésre viszont csak e héten, kedden hívtak meg bennünket. Egy nappal azelőtt, hogy a kormány jóváhagyta, megmutatták nekünk a tervezetet, de ilyenkor már aligha lehet módosításainkat vagy javaslatainkat belefoglalni” – tette hozzá Pufflerová.
Fico tegnapi sajtótájékoztatóján a polgári szervezetek bírálatára azt válaszolta: „Bárki, akinek jobb ötlete támad, jelentkezzen, és mi örömmel fogadjuk.” Pufflerová emlékeztetett, hogy már néhány hónapja mást sem tesznek, csak ötleteket adnak a kormánynak és az igazságügyi tárcának, viszont mindig zárt ajtókra találnak. Ha a parlament és az államfő is elfogadja a jogszabályt, akkor februárban lép hatályba. (dem, s)


